Ki vagyok én?
Mi az, amit egy emberről érdemes tudni?
Mitől lesz az, akinek vallja magát?
Ki is Ő és miként látja Önmagát?
Miként látja a világot?
Ezekre a kérdésekre különböző válaszokat kaphatsz.
Mást fogok mondani én Önmagamról, mást mondhat az is, aki csak egyszer találkozott velem és más lehet a véleménye annak, aki egy ideje már ismer.
Számodra mi a fontos?
Te mit érzel, tapasztalsz magadon miközben a soraimat olvasod?
Figyeld meg magad a folyamat során!
Miért döntöttem úgy, hogy segítő szakmát szeretnék, ha nagy leszek?
Az eltelt évek alatt, a velem hasonló korú, illetve idősebb nőktől és férfiaktól is, a leggyakrabban a gyermekvállalás és a párválasztás nehézségeiről hallottam. Rengetegen meséltek arról, mennyire kényszer alapon, elvárások és félelmek miatt vállalnak gyereket, vagy vannak együtt olyan emberrel, akivel valójában nem boldogok, sőt, igazából nem is tudják, milyen boldognak lenni.
Ezek a történetek és a saját tapasztalataim inspiráltak arra, hogy beleálljak a segítő szakmába. A célom, hogy akik engem választanak, olyan érzelmileg érett felnőttek legyenek, akik képesek egyenrangú kapcsolódásra, képesek radikális önreflexióra és őszinteségre önmagukkal és tudatosan rálátnak, a tudattalan működéseikre.
Hiszem, hogy tudatos felnőttekből születhetnek minőségi kapcsolódások és később, -ha az mindkét félnek vágya- tudatos szülők, akik valós értékeket képesek átadni a következő generáció számára.
Filozófiám
A valódi lehetőséget a változásra, az edukációban látom. A változás az egyénből fakad, de kihat a környezetére. Édesanyám akkor kezdett el önismerettel és családállítással foglalkozni, mikor én 15 éves voltam, így saját bőrömön tapasztaltam meg, mekkora ereje van annak, ha a szülő érti a maga reakcióit és elakadásait, így értő figyelemmel tud kapcsolódni gyermekeihez is.
Pont emiatt szerelem téma számomra, a tudatos gyermekvállalás és alapvetően, a tudatos gyermeknevelés,
mert gyermekeink nevelésében, tanításában látom a jövő erejét.
Ez természetesen kéz a kézben halad az önismerettel, hisz a gyerekek kiváló tükröt tudnak tartani számunkra, önnön elakadásaink kapcsán. Sokan félreértik a tudatos gyermekvállalás szót, így szeretném kiemelni, ez nem azt jelenti, mindenki szüljön gyereket! Sőt, a tudatosság ott kezdődik, hogy először felmérem, mik a valós igényeim.
Ha ebbe a gyerek nem tartozik bele és őszintén, elvárások nélkül tudom vállalni a saját szükségleteimet, az már egy tudatosság! Én ebben hiszek.
Ide tartozik a születés és a szülés témaköre is, hisz létünkből adódóan, a születés mindenkinek az élete része,
ami nem mindegy, hogy miként jövünk világra.
Hiszem, hogy ha már a fogantatás pillanatától, érző lényként definiáljuk az embert és a szülőkkel való kapcsolódást helyezzük előtérbe, egészen más érzelmi stabilitással születhetnek és később, élhetnek a gyerekek.
Hiszem, hogy minden gyermeknek joga van szeretetben és biztonságban felnőni, ha pedig erre nem volt lehetősége, felnőttként megteremteni magának a saját boldogságát.
Hiszem, hogy kapcsolódni az őseinkhez, a hagyományaikhoz, sokkal több, mint csupán a kultúránk megőrzése.
Számomra a gyökereim elfogadása adja a saját magam elemi erejét is.
Mi az én történetem?
Ovis koromtól kezdve, a “nehezen kezelhető”, önérzetes gyerekek táborát erősítettem. Nem találtam a helyemet, mindenhol túl sokat kérdeztem, túlságosan a dobozon kívül gondolkodtam, nem akartam a szabályokat követni. Ennek persze az állandó konfliktusok lettek a következményei és hogy végtelenül egyedül éreztem magam. Az első 16 évemet úgy éltem le, hogy azt hittem, az élet egy szélsőséges játék, amiben néha pár pillanatra megjelenik a boldogság érzése, de általában a fájdalom, a szorongás, a magány, az elhagyatottságtól való félelem és alapvetően, a félelmek irányítanak. 15 évesen elkezdtem családállításokra járni, itt kezdődött minden.
Az állítások és a folyamatos terápiás beszélgetések hatására, 19 éves koromra olyan ember lettem, aki végre képes volt kapcsolódni az örömhöz, aki megengedte magának, hogy ne csak a szenvedésen keresztül tapasztalhassa meg az életet.
Ez ezernyi könnyel és számtalan óra önmunkával járt, de megérte. Eljutottam -1-ről, 0-ra. 😅
Mivel az élet nem lineáris, így az önismereti munka sem.
23 évesen ott találtam magam egy férfi mellett, aki eleinte királylányként kezelt, majd ahogy teltek a hónapok azt éreztette, hogy csak akkor vagyok szerethető, ha az ő szabályait követve rendes, csendes, házias asszony leszek, aki főz, mos, takarít, de semmiképp sem önmegvalósít. A problémák akkor kezdődtek, mikor világossá vált, a rendes háziasszony szerepével hosszú távon nem leszek képes azonosulni.
Én nem szeretem a nárcisztikus szót használni, mert számomra ez a fiú nem bántalmazó volt, hanem egy sérülésekkel teli gyermek, akihez a saját gyermeki sebeim gyönyörűen kapcsolódtak. Ettől a kapcsolattól megkaptam, amit édesapámtól soha, a szűk kereteket, a kontrollt, a határokat. Mivel gyermekként ezeken keresztül nem tudtam apához kapcsolódni, itt azt éltem meg, ez jelenti a biztonságot. Mindennek ellenére, nem én léptem ki a kapcsolatból. A szakítástól teljesen összeomlottam, könyörögtem, alárendelődtem, házhoz mentem a pofonokért. Ennek a kapcsolatnak a lezárását még jó pár hónap követte, de én eközben elkezdtem újra aktívan terápiára és állításokra járni. Végtelenül hálás vagyok ezért a pofonért az életnek. Ha ez a törés nincs ekkora és ilyen mély, lehet csak évekkel később látom meg, milyen minta kapcsolt be bennem és még évek telnek el, mire feldolgozom az ehhez kapcsolódó traumáimat.
Röpke 4 év telt el azóta, de életem legszignifikánsabb 4 éve. Ma együtt élek egy olyan Férfival, aki a társaként tekint rám, aki feltétel nélkül szeret engem és önmagát, aki nem azt várja tőlem, hogy az anyja legyek, hanem egy önálló, erős nő, akihez ő is tud férfiként kapcsolódni. De elsősorban, megtanultam szeretni önmagamat. Megtanultam magamat választani és megteremteni a saját biztonságomat. Megtanultam kapni és adni, hogy egyensúly legyen. Úton vagyok és mindig azon leszek, mert ez az élet rendje, de ezeket már senki nem veheti el tőlem.
A történetből is látszik, hogy nem vagyok különleges, nem választott ki senki egy magasztos célra, sőt, meglepően hasonlít az én utam sok más emberéhez. Te is képes vagy megtanulni szeretni önmagad és kialakítani minőségi kapcsolódásokat és a jó hír, hogy ez csakis rajtad múlik. Az elmúlt évek alatt, már több száz nőnek és férfinak segítettem megtalálni a saját erejét.
Végtelenül hálás vagyok, hogy engem választottak segítőként, ezen a sokszor nehéz, de annál szebb úton!
Képzések
Jelenleg egyéni, vagy csoportos családállítással, szervezetállítással, és megoldásközpontú coaching–al tudok neked segíteni.
Az általam megálmodott és folyamatosan fejlődő születésállítással, egy olyan mély és transzformatív folyamatban tudlak kísérni, amely segít rálátni az életedben rejlő blokkra, és megtalálni azokat az erőforrásokat, amelyek elindíthatják a változást.
Az egyéni folyamatokban javaslom mindenkinek, ne úgy gondoljon a családállításra, mint egy gyógyszerre, ha fáj a feje. Épp úgy, mint a pszichológusnál, itt is folyamatban érdemes gondolkodni! Egy ülés alkalmával, nem fogjuk megváltani a világot. A folyamatban való közös munka lényege, hogy közösen integráljuk az állítások alkalmával feljött érzéseket, feladatokat kapsz, amikkel otthon foglalkozol és a feladatok által feljött elakadások, érzéseket szintén beépítjük a folyamatba. A közös ülés az önismereti munka legkisebb része, az otthon végzett önmunka fogja megalapozni, a fejlődésed mértékét!
Tanulmányaimat Kosári Móni-nál végeztem, aki bevezetett a Hellinger -féle családállítás alapjaiba.
Az ő módszere olyan forradalmian új megközelítést adott számomra, amely empátiával, végtelen megtartással és olykor fájó, de mégis szeretetteljes segítéssel körülölelt. Ez a tudás és szemléletmód az, amit ma már magam is alkalmazok a klienseimnél, és amit hatalmas boldogsággal adok tovább.
A szolgáltatásaim között már elérhető a párkapcsolati coaching, mellyel segítek a pároknak, hogy egy mélyebb szinten megértsék egymást és harmonizálják a kapcsolatukat. A közös út során felfedezhetitek azokat a dinamikákat, amelyek mélyebb megértéshez, a kölcsönös tiszteleten és szereteten alapuló kapcsolathoz vezethetnek. Várom szeretettel a párokat, akik szeretnék megerősíteni vagy új alapokra helyezni a kapcsolatukat.
2024-ben a Sarasvati Oktatási Központ dúlaképzésén végeztem Szender Nikoletta vezetésével. A dúlai eszközöket különösen fontosnak tartom nemcsak várandósság alatt, hanem általánosan, bármilyen terápiás folyamatban is alkalmazni. A képzés során szerzett tudásomat és tapasztalataimat célzottan a személyre szabott ülések és csoportok erősítésére építem, hogy minél hatékonyabban támogassam a hozzám fordulókat.
Ugyanebben az évben Buteyko légzéstréner képesítést is szereztem Lakatos Péternél. A Buteyko-módszer alapvetően a test természetes, egészséges működésére összpontosít, különös figyelmet fordítva a légzés fontosságára. Személyes motivációm, hogy a légzést minél inkább integráljam a későbbiekben a munkámba, és egy holisztikus szemléletben támogassam a klienseim testi és lelki egyensúlyát.
És most mit érzel, mit szólítottam meg benned? 🙃
