Császármetszés 1.rész
A cikkben ugyan kiemelem, de külön szeretném hangsúlyozni, hogy nem minden császáros szülés lesz traumatikus, ahogy nem minden hüvelyi szülés lesz csodás élmény!
A lehetséges trauma megértéséhez, előbb meg kell ismernünk mi történik a testben, milyen szerepe van az oxitocin nevű hormonnak a szülés során, és milyen események, amelyek hiánya nehezített pályává teszik, a császáros szüléseket, így a császármetszésről szóló cikk két részes lesz!
Kezdetben a császármetszést mint eljárást, életmentő beavatkozásként találták ki. 2023-ra azonban Magyarországon a szülések 40,86% császármetszéssel történt, azaz 5 gyerekből 2 császármetszéssel jött világra. Utoljára 1999-ben volt a WHO ajánláshoz közeli értek, ez 14,2% volt. A számok fényében, érdemes beszélnünk arról, milyen lelki következménye lehet az anya-baba kapcsolatra és a baba számára a császáros szüléseknek.
Az oxitocin nevű hormont, más néven szeretethormonnak is nevezik. Alapvetően, az agyunkban termelődik.
Azon túl, hogy fájdalomcsillapító és sebgyógyulást segítő hatása van, a szülés során a méh izom tevékenységét is szabályozza. Ezeken túl, szorongást és depressziót csökkentő hatása van, illetve ez a hormon felel a kötődés kialakulásáért. Császáros babák esetén,az oxitocint kívülről juttatják a szervezetbe, ennek hátránya azonban az, hogy pont az agyba nem jut be. Méh összehúzó hatása lesz, viszont minden egyéb jótékony hatása ( kötődés kialakulása, fájdalomcsillapító hatás, anyai gondoskodás) elmarad. Egyes kutatások szerint, a kívülről adott oxitocin, a szervezet saját termelését le is állítja. Egy másik tulajdonsága, hogy felgyorsítja a folyamatokat a szülés során. Ennek hátránya az, hogy a szervezet, mikor a maga tempóját meghagyva működik, minden szinkronban, kellő léptékben történik, viszont ha ebbe egy külső hajcsár kerül, azzal az anya és a baba is siettetve van, elvéve tőlük a maguk tempóját. A mesterséges oxit (nincs fájdalomcsillapító hatása) általában egy jó adag egyéb fájdalomcsillapító gyógyszer adagolása követi, illetve sok esetben epidurális érzéstelenítést (EDA) alkalmaznak. Ennek következménye, hogy az anya nyomási ingerei és érzékei tompulnak.
Az anya és a magzat hormonrendszere és szervezete folyamatos kölcsönhatásban van egymással. Az előbb leírtak fényében könnyen megérthetjük, miként és miért csökken a kettejük közötti nonverbális kommunikáció. Ha a szülő nő elveszti kapcsolódását önmagával és testével, úgy születendő gyermeke is érzékelni fogja, hozzá sem tud kellően kapcsolódni, biztonságot és megtartást nyújtani. Sok esetben a félelem válik a legerősebb érzéssé a császármetszés során, főleg, ha arra az anya nem volt felkészülve és nem tudja, mi fog történni vele.
A születés nem egy konkrét pillanat, hanem egy folyamat, melynek vége a megszületés. A császármetszés egy kiváló megoldás minden olyan esetben,ahol élet- halál kérdése áll fenn, viszont minden más helyzetben az anya-magzat kapcsolatát jelentősen rombolhatja.
Folytatás következik…..
Ha szeretnél oldani a saját születési-traumádon,
vagy egyénileg dolgoznál együtt, keress bizalommal! 📩